2008. október 26., vasárnap

First Friends Picnic


Hétvégén voltam piknikezni. Az egész összejövetelt az ISSS szervezte egy farmercsalád közreműködésével, a család birtokán, ami Nashvilletől mintegy 40 mérföldre délre fekszik. Valahol itt:


Nagyobb térképre váltás

Az útnak egy selejtesen nyomtatott Google Maps térképpel vágtam neki. Mindössze egyszer tévedtem el, akkor is csak picit. Ennek két oka volt. Egyrészt a táj iszonyatosan szép volt. A nap már nem volt túl magasan, a fák még csak most kezdik elveszteni az éretlen színüket és a farm felé egy dimbes-dombos, kanyargós erdővel övezett út vezetett. Ez volt talán a legnagyobb élmény az egészben: odavezetni.

Pillanatkép az útról (igen, vezetek)

Az eltévedés másik oka a megalapozatlan feltételezés volt. Valamiért azt hittem, hogy végig aszfaltozott úton kell közlekedni és az egyik - apró táblával megjelölt - földút elkerülte a figyelmemet.

Az utolsó útszakasz

Aztán megérkeztem és az alábbi látvány fogadott. Voltak vagy 50-en a pikniken, rengetegen frizbeeztek, a kisgyerekeket meg golfkocsival, vagy egy pótkocsira pakolt halom szalmakocka tetején furikázták egész este, traktorral.

A piknik távolról

A hely tényleg jól nézett ki, nyugis volt. Érdekesség még, hogy a szomszéd ház a házigazda testvéréé, a kettővel arrébb található birtok pedig a szüleié.

A piknikhez visszatérve, volt mindenféle kaja. Főleg rántott csirkeszárny (amin itt igen sok hús van), sütemények és saláták. Lakmároztam is, közben pedig beszélgettem a "First Friends Meeting révén megismert családdal.

A családból az apukát bírom leginkább. Édesapja olasz volt, őmaga már itt született, érthetően beszéli az angolt és baromi intelligensnek tűnik. Foglalkozását tekintve a nashville-i vasutak valamelyik részlegének vezetője.
A családapa

A beszélgetés során a sok átlagos infó mellett egy kevésbé szokványosra is szert tettem. A családnak egy SONY F717 fényképezőgépe van, amit persze 40 méterről is felismerek. Elkezdtünk róla beszélgetni, hogy az bizony egy jó gép. Megemlítettem a legnagyobb problémámat, hogy csak sima MemoStick-et hajlandó elfogadni. Egyetértő (?) választ kaptam, ők is szívtak már ezzel. Az első áthidaló megoldás az volt részükről, hogy vettek 6 másik 128 MB-s MemoSticket (ez az első generációsból a legnagyobb), és hozzá egy tokot. (Nekem tavaly Novemberben ilyen fancy tokom nem volt, ezért is hagytam el egy napsütéses délutánon a Párizsi képek felét.) A második megoldás az volt, hogy faggatták a SONY-t, hogy megy-e az új kártyákkal (MS Duo, Pro, etc.) a gép. Az ügyfélszolgálat azt a választ adta, hogy nem tudják. Én mondtam, hogy legjobb tudásom szerint nem megy (Wikipedia, fórumok). Azt válaszolta, hogy ő is erre jutott, de végül elment egy elektronikai boltba és kipróbálta egy 2GB MS Pro Duo kártyával + adapterrel. És lám: működik. Ez egy életmentő felfedezés. Ha megjön a fizum, valószínűleg azonnal kipróbálom.

4 megjegyzés:

  1. nekem eza feeling nagyon bejött szépeka képek is!

    VálaszTörlés
  2. bár az erdő atta magányban lehet én is csajokat fűrédszelő örlültéválnék miután meguntam, hogy oda viszem őket.

    VálaszTörlés