Múlt vasárnap történt, hogy Lacival elmentem futni a Percy Warnerbe. Ezúttal azonban nem aszfaltra, hanem trailre. Méghozzá a pirosra. Délelőtt 11-kor értünk ki a terepre, amikor már baromi meleg volt. Én igyekeztem tartani a tempót, de a szerveztem se a 40 fokos emelkedőket, se a rekkenő hőséget, se a tűző napot nem kívánta - még akkor sem, ha jórészt erdőben futottunk. Volt persze, hogy egy keveset sétáltam, de összességében úgy érzem tisztességgel lefutottam a 4.5 mérföldes trailt. Délutánra viszont kimerültem, picit rosszul is lettem, úgyhogy egy darabig nem akartam látni azt a trailt.
Ma reggel egy laza futásra hagytam magam rábeszélni. Ebből 6 mérföldes aszfaltozott útvonal lett, mire kiértem a Deep Well trailheadre. Most csatlakozott Péter is, aminek abból a szempontból nem örültem, hogy mindketten jobban bírják a dolgot és időnként elkezdenek versengeni. Ilyenkor én időszakosan lemaradok, amin hellyel-közzel fel tudom húzni magam. Ma ez az állapot az út felénél-kétharmadánál következett be. Ezt látván a többiek egy darabig még bíztattak, aztán mikor végképp kivoltam megmutatták a piros trailnek azt a csapását, amit rövidítésként használva rögvest visszaérhettem volna a kiindulóponthoz, a parkolóba...
A kollégák elmondása szerint egy kisebb emelkedőnek kellett volna lennie a trailen, úgyhogy a harmadik hegy "megmászása" után azon gondolkoztam, hogy direkt, vagy puszta tudatlanságból szivattak meg. Hulla fáradt voltam már, de azért futottam tovább. És tovább. Utólag visszagondolva picit Forrest Gumpos érzés fog el. Tehát futottam még, és kérdeztem az embereket, hogy milyen messze van a Deep Well trailhead, de senki sem tudta megmondani. Azaz volt aki azt mondta, már nincs messze, két mérföldön belül van - mindezt fél óra futás után. Kissé kezdtem ideges lenni, elvégre rövidítésnek indult a dolog. Aztán mikor a mintázatok, fák, kidőlt fák és tisztások elkezdtek ismétlődni, azt hiszem szitkozódtam is egyet. Körbeértem a 4.5 mérföldes általam nem nagyon kedvelt trailen és még mindig rohadtul nem tudtam, hol vagy milyen messze vagyok a parkolótól. További 5-10 perc futás után aztán rájöttem, hogy a trailt el kellett volna hagynom egy kis ösvényen. Ezzel a kis manőverrel - vagy azzal az okos húzással, hogy elviszem magammal a GPS-órát - közel egy órát spórolhattam volna. No meg két lábat, ami most egész nap siránkozik.
A rövid 5k futásomból valahogy így lett 8-9 mérföld.
Bejegyzések
