2013. április 7., vasárnap

The Design of Everyday Hyatt Things

Időnként teljesen megkérdőjelezhetetlennek tartom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor az ízléses formatervezés, a használhatóság és a felhasználói igények teljesen jól megvannak egymással. Mélyen talán nem ismerik egymást, de egy igen kellemes szimbiózis lehetőségét fenntartva élnek-éldegélnek és telnek a napok, melyeken mindegyikük külön-külön járja a tervezés városának nyüzsgő utcáit. Aztán egyszercsak eljön a délután, amikor a 8.2 ágra sütő nap mellett csak két apró bárányfelhő leledzik az égbolton és egy furcsán elhagyatott sikátorban szembetalálja magát az ízléses formatervezés és a használhatóság. Picit meghökken mindkettő, majd 32 másodpercig farkasszemet néznek, mígnem torokszakadt üvöltéssel egymásnak rontanak. Az összeütközés eredménye egy kificamodott boka, két lilás-zöld monokli és két lerúgott, de még eladható vese. Ezen veszteségeket konstatálva a két entitás végül a sikátor két külön vége felé kullog és sír.

Meggyőződésem, hogy a Hyatt bizonyos szegletei csak egy ilyen pillanatban születhettek. Ezt igazolandó ajánlom az alábbi két fényképet:

Telefon a liftközben

A fürdőszoba/mellékhelység ajtaja belülről

Aztán az is lehet, hogy ezekkel semmi gond, csak még mindig nem nőttem fel az itteni kultúrához, vagy épp egy kis cini-kriti túltengésem van.