A múltkor már volt egy szoftveres halál közeli élményem, most van egy még valóságosabb. A telefonom ismét megadta magát, de ezúttal nem sikerült visszaállítanom. Lévén, hogy nincs meg az SHSH aláírásom a 3.1.2 firmwarehez, csak a gyári Apple frissítés tudnám használni, hogy újraélesszem a gépet, vagy... És akkor itt jön az alábbi klipp, amit már csak az aktuálslágerek miatt is ajánlok mindenkinek:
Persze a hardveres buherálás helyett inkább eladom a telefont valaki olyannak, akinek jó az AT&T szolgáltató és kibírja T-mobile nélkül.
8:46 PM van. Nekiállok és befejezem a melót, amit délután elhanyagoltam.
Az egész a heti értekezletünkkel kezdődött, melynek 27. percétől már azon gondolkoztam, hogy ha az asztalon heverő UTP kábel 20 cm-rel hosszabb lenne biztos felkötném magam. Alternatív megoldásként úgy döntöttem, hogy inkább a telefonnal, próbálok kapcsolatot teremteni a külvilággal - ahogy azt Örs is szokta meeting közben. A telefonon viszont nem volt internet, ami bosszantó volt. A beállításokkal van valami - gondoltam. Mivel ez már korábban is előjött, a megszokott és jól bevált gyógyírt használtam, vagyis visszaállítottam a hálózati beállításokat az alapértékekre. Ez viszont a telefon újraindításával jár, ami alapból nem is lett volna gond, de a telefon bekerült egy végtelen bootolási ciklusba...
Ezzel egy igazi patth matthelyzet alakult ki. Ahogy azt már korábban tapasztaltam, az iPhone-t szoftveresen megölni lehetetlen. Legrosszabb esetben is vissza lehet állítani mindent az iTunes segítségével, két kattintással. Nem elég persze, hogy az összes alkalmazást és a hozzátartozó adatokat visszakapja az ember, de a telefon is a legújabb firmware-rel frissül. El kell ismerni, ezt nagyon jól megoldották az Apple-ék.
A probléma ott kezdődik, ha az ember nem teljesen úgy használja a telefont, ahogy azt hivatott. A telefon ugyanis jailbreakelve van, hogy az azt követő unlockolás révén a T-Mobile kártyával is használni tudjam. Ezt a két műveletet hívja a média minden megkülönböztetés nélkül az iPhone feltörésének. A jelenlegi probléma az, hogy az Apple pár hete kiadta az új, 3.1.3-as firmware-t, amihez ilyen jellegű törés még nem jött ki. Az iTunes downgradelni nem hajlandó és visszaállításnál automatikusan csak a legújabb firmwaret hajlandó feltenni. Tehát ha az egyszerű és kényelmes utat választom, végeredményként csak AT&T kártyával tudom használni a telefont, és egy csomó "nagyszerű" alkalmazástól elesek. Másszóval visszakerülök az iPhone eredeti tömlöcébe.
Délután már nekiálltam a dolognak, és mindössze egy edzés erejéig pintem meg. Ezalatt rengeteg dolgot próbáltam, úgy mint DFU módban konzolos alkalmazással bogarásztam a telefont, aláírást keresgéltem 3.1.2-es firmware-hez, míg legvégül a sn0wbreeze-el sikerült valahogy visszaállítanom a telefont eredeti állapotába. Miután pedig Robi ígért nekem két sört, ha sikerül helyreállítanom a telefont, a meló utánra már meg is van az esti programom.
A téma kapcsán, egy érdekesség. Az ember sokszor elámul, milyen árnyaltan lehet kifejezni dolgokat a magyar nyelvvel. Mi a különbség tehát a tört és a törött szavak használata között?
Már lassan egy hete itthon vagyok, úgyhogy egyáltalán nem kéne jetlagesnek lennem. Napközben mégis baromi fáradt vagyok, este pedig nehézkesen megy az alvás. Ez utóbbit most próbálom előnyére fordítani, így közzéteszem a két (T-Mobile) telefonszámomat:
+1 615 609 3345 (US) +36 30 398 6715 (HU)
A számok reklámcélokra történő felhasználásához ezennel nem járulok hozzá. Remélem ezt azok a keresőmotorok/botok is szem előtt tarták, akik nem tudnak magyarul.
A Motorola Androidos reklámját mostanra már gondolom mindenki látta. Ha mégsem, íme:
Érdekes kampány, bár a jelenlegi hozzáállásom az, hogy egy utolsó megjegyzés lemaradt.
...and iDon't need any of these.
Picit konkrétabbra fordítva a szót, Róbert kolléga erőteljes közbenjárásával tegnap vettem egy használt kamerát, egy használt fényképezőgépet, egy használt GPS-t, egy használt uPMP-t, egy használt eBook olvasót, egy használt iránytűt és nem utolsó sorban egy telefont. Tehát vettem egy iPhonet és még mindig le vagyok nyűgözve, hogy mennyire el lett találva ez a készülék. Az Androidra és a rá épülő készülékekre most sem tudok iPhone-verőként tekinteni. Sokkal inkább egy olyan termékhullámnak tűnik, ami a Symbian, Windows Mobile és egyéb oprendszereket fogja kitakarítani a mobilpiacról. Az iPhone-Motorola Android hasonlítást mellesleg már csak azért is falsnak tartom, mert az iPhone már pár éve a piacon van, míg a használható Droidtelefonok még csak valamikor most jelennek meg.
Tehát a telefon is megvan. Még a prelim vizsgák legyenek meg egy hét múlva, legyen egy tüneményes barátnőm, egy szabad hónapom Európában az otthoniakkal és én leszek a világ egyik legboldogabb embere*. Szép kis lista/követelőző hozzáállás, nem? Na, nem mintha most panaszkodnom kéne. Nem is teszem, még a térdem miatt sem. :)
Már otthon is felvetődött az ötlet, hogy ha kiérek kéne venni egy almás telefont. A kérdés még mindig nyitott számomra. Az tény, hogy az iPhone révén embernek nem magát a telefont, hanem a szolgáltatást akarják eladni. És most már nem csak itt, hanem otthon is. Az árak és feltételek nagyon hasonlóak a két orszgában, de nem akarok terelni.
Ami miatt elkezdtem ezt a postot, az az, hogy ma délelőtt 11 óra magasságában (értsd: ~11 am) belépett a kockámba Sly (Sallai János), és átadott egy csomagot. A csomag egy használati utasítást, egy töltőt és egy Nokia márkájú telefont tartalmazott. Bár az egyenleg minimális, azért mégis igen jólesik, hogy a hazaiak csak úgy adtak egy telefont. Már csak maga a gesztus is. Ja igen, a telefonszámom +1 615 673 5996, ha valakinek nagyon hiányzom.
Ettől függetlenül az iPhone kérdése még mindig foglalkoztat, mert a minap kipróbáltam az egyik kollégáét: lefedettsége az AT&T révén igen jó, a 3G tényleg hasít, maga a telefon pedig valóban igényesnek tűnik (SW & HW egyaránt). Az előfizetése itt $70, de csak 2 éves hűségnyilatkozattal adják. Ezzel kapcsolatban majd várom a kommenteket, érdemes-e avagy nem.
Végezetül egy érdekesség. Otthon szidjuk a pinket és a vöröset, néha a kéket is, mert lehúzzák az embert. Nyilván ezt az előfizetési díj és a percdíjak alapján jeletnjük ki. Viszont vegyék figyelembe a kedves europidok, hogy otthon a hívás fogadásáért nem sokat kell fizetni. Itt viszont a legjobb tudomásom szerint a fogadó fél nagyjából ugyanannyit fizet, mint a hívó. Ez vajh fair?
Bejegyzések
