The Design of Everyday Hyatt Things

Időnként teljesen megkérdőjelezhetetlennek tartom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor az ízléses formatervezés, a használhatóság és a felhasználói igények teljesen jól megvannak egymással. Mélyen talán nem ismerik egymást, de egy igen kellemes szimbiózis lehetőségét fenntartva élnek-éldegélnek és telnek a napok, melyeken mindegyikük külön-külön járja a tervezés városának nyüzsgő utcáit. Aztán egyszercsak eljön a délután, amikor a 8.2 ágra sütő nap mellett csak két apró bárányfelhő leledzik az égbolton és egy furcsán elhagyatott sikátorban szembetalálja magát az ízléses formatervezés és a használhatóság. Picit meghökken mindkettő, majd 32 másodpercig farkasszemet néznek, mígnem torokszakadt üvöltéssel egymásnak rontanak. Az összeütközés eredménye egy kificamodott boka, két lilás-zöld monokli és két lerúgott, de még eladható vese. Ezen veszteségeket konstatálva a két entitás végül a sikátor két külön vége felé kullog és sír.

Meggyőződésem, hogy a Hyatt bizonyos szegletei csak egy ilyen pillanatban születhettek. Ezt igazolandó ajánlom az alábbi két fényképet:

Telefon a liftközben

A fürdőszoba/mellékhelység ajtaja belülről

Aztán az is lehet, hogy ezekkel semmi gond, csak még mindig nem nőttem fel az itteni kultúrához, vagy épp egy kis cini-kriti túltengésem van.

Flying Back to Nashville

Visszaértem Nashvillebe. Az ideút kissé kacifántos volt, ezért megérdemel pár sort.

Tavalyelőtt már kaptam egy fülest az egyik reptéri dolgozótól: Don't go north, during the winter! Ennek fényében a repjegyemet Atlantán keresztül kértem, hiszen ott szinte sose esik a hó. Csak most. A repteret vasárnap lezárták, az ATL-BNA járatot pedig - az egész három szakaszos utammal együtt - törölték. Erről az internetes becsekkelésnél értesültem, ami alapvetően kudarcot vallott. Sebaj, recsegős Skype, fura net, valamint 20 perc várakozás és már át is tettük a jegyet hétfő délről kedd reggelre. Reggelre. Azaz 1:30-kor fekvés, 3:40-kor kelés és egy jószándékú fuvarral már Ferihegy 2A-n is vagyunk. Kis sántikálás a latyakban, megérkeztünk: Ferihegy 2B.

A gép időben indul, az Air France által felszolgált kaja egyenesen kiváló. CDG, Párizs, 10 perc késés. Marad 50 perc átszállni. Indulhat a "rohanás". Repülő kislépcsőjén lebaktat, kisbuszra felugrik, vár. Kisbusz kirak egy kisteremnél. Kisteremből kötelező jelleggel kilép a terminál területéről - egy teljesárú jegy egy új biztonsági ellenőrzésre. Át a szomszédos terminálra. De, ne olyan gyorsan, csak bicegve. Helyes egyenruhás nő utamat állja, közli, hogy nó inglész, majd eltáncolja, hogy bomba. Kiderít, hogy van alternatív útvonal egy harmadik terminálon át. Sántít és száguld. Liftet használ. Tovább biceg. Még 14 perc az indulásig - nem a beszállásig. Biztonsági ellenőrzés = kígyózó sorok. Beszállókártya lobogtatása, külön sor, szinte üres. Cipő, öv le, telefon, folyadék és laptop ki, külön utasításra kardigán is le. Minden rendben, baktatás tovább. Mégse. A reptér leghelyesebb biztonsági ügyintézője kiszúr magának. Talán a bodza, vagy a hársfa? Nem, a beülőt bámulgatja. A karabiner. Meg a másik. Nézegeti, leteszi és szó nélkül elmegy. 2 perc és visszatér. Megint kezébe veszi, próbálja összeállítani belőle Sokkolót. Nem megy. Külső segítségkérés, továbbra se. T-4 perc. Jön egy másik őr, rászól a nőre, hogy ezt ne. Az válaszul harmadjára is megkérdezi beszélek-e angolul. Még mindig. Kioktat, hogy ezt legközelebb a nagy csomagba. Rendben. T-2 perc, már látszik a gép. Baktat. Nagy ember megállít, magyaros kedvességgel elkéri a dokumenteket. Megkérdi, szúró-, lő-, vagy robbanófegyver van-e. Persze, két karabiner. Még két mosoly Franciaországban, kis bicegés és már fent is a gépen.

Kis késés, a gép felszáll. Száll. Utastárs disszertációt javít. Repül. Megnéz Splice, majd szörnyülködik. Más ne tegyer. Repül. Alszik, repül. Leszáll Cincinnatiban. Esik a hó, ez szép. Gyors bicegés, beszállókártyát elkér. Az utolsót a túlterhelt gépre.

Repülőgépbe beszáll. Súlycsökkentés, 4 ember + csomagjaika le. Kompenzáció $400 + kaja + szálloda + egy jegy a másnap reggeli járatra. Egy nap késés már így is összejött, köszi de most nem. Repülőről jég lemar [link], majd gyí'! Érkezés BNA-ra 1 óra késéssel. Sebaj, még így is megelőztük a másik csapatot. Másik csapat járatát törlik. Ez már nem fair. Késő estére azért ideérnek.

Másnap reggel kelés 7-kor, náthával, (egyelőre) jetlag nélkül. Vége.

Megjegyzés: a bejegyzés időközben leegyszerűsödött nyelvtanát a néhai MUD ihlette. Időnként még mindig itt cseng a fülemben az 'eszik ecetes uborka' parancs, ami mintegy 3 életerőpontot állított vissza. Pedig összesen nem játszottam 2 órát ezzel a játékkal.

Food Waste Disposer

Alig pár hete a konyhamalacunk elkezdett szilánkosan köhögni. Betegségét orvosolandó kihívtuk hozzá a helyi vajákost, aki a kezelés után a következő üzenetet hagyta az étkezőasztalunkon:

Az orvosi kézírást dekódolni sohasem egyszerű - főleg nem otthon. Most azonban megkísérlem ezt, némi kommenttel:

Your disposal was full of glass.

Tudom, egy egész felespoharad ledaráltam vele.

In the future, if you know you have glass in your disposal Please make sure [ ] aware of that.

Amikor rákérdeztél, mondtam, hogy van egy tippem, mi van benne, de nem hallgattál végig.

Disposals are full of bacteria and it could have easily cut my hand.

És mint jól tudjuk a baktériumok veszélyesek.

Egyébként az itteni menedzsment eddig teljesen korrekt, az ügyintézők kedvesek, a karbantartók pedig rendszerint időre elvégizik a munkájukat - ellentétben a korábbi helyemmel -, úgyhogy le a kalappal előttük.

Deadroid

-Good news, everyone! - amolyan Futurama stílusban. Vagyis arról van szó, hogy még kedden voltam mászni a teremben, ahol épp főleg a jobb sarkammal és a bal mancsommal kapaszkodtam a falba, amikor a gyűrűsujjam roppant egy picit. A tevékenységet ott helyben felfüggesztettem, és azóta is pihentettem a bal kezemet, ami már szinte teljesen rendbe is jött.

Az eset kapcsán az első gondolatom az volt, hogy ez talán nem is olyan rossz dolog: a gyúrás és mászás szüneteltetése révén felszabadult időt felhasználva bepótolhatom a blogírással kapcsolatos elmaradásaimat. Merthogy a relatíve unalmas nyár ellenére azért történt egy, s más, amiről lehetne írni. Sajnos aztán rá kellett jönnöm, hogy igazából nem az "időhiány" volt az oka az elmúlt néhány hét csendjének. Sokkal inkább az, hogy egyre megterhelőbbnek tűnik a blogírás, márpedig azt egy ideje megfogadtam, hogy kényszerbloggolást nem folytatok...

Az alábbi történet viszont meghozta a kedvemet az íráshoz, és remélem ezzel egyfajta lendületre is szert teszek.

Lőn vala az Archos 5 Android platform, amely funkcióját tekintve leginkább az iPadre hasonlít, azonban működése számos módon eltér attól. A hasonlóság főleg abban rejlik, hogy még egyikről se tudja senki, hogy igazából mire jó; az eltérés pedig akkor jelentkezik, amikor a készülékeket az ember először megpiszkálja. Míg az iPad tapogatásra vagy csak simán azt csinálja, amit szeretnél, vagy ugyanezt de valami szemet és lelket nyugató alig észrevehető effekttel, addig az Archos 5 Doesn't. Ez utóbbi az ikonokra tapintva legtöbbször elindítja az ahhoz tartozó alkalmazást, de ez nem teljsen garantált. Főleg nem azonnal.

Rövidre fogva a szót, nem igazán értem, hogy ki vesz Archos 5-öt. Rajtunk kívül. Merthogy az egyik projekt keretén belül az egyik csoport itt vett vagy hatot. Abból öt még teljesen jól működik, a hatodik meg... Nos, a hatodikat a héten megtaláltuk a laborban, a műtőasztalon:

Az még mindig rejtély, hogy kinek jutott eszébe szétszerelni az Archost. Az méginkább az, hogy eközben hogyan sikerült letörni az LCD csatlakozót. Az illető kiléte még nem világos, de az látszik, hogy próbálja orvosolni a dolgot. Rendelt új csatlakozót, és azt próbálja visszaforrasztani - egy Weller pákával (érdemes ránagyítani):

A labort a felkoncolt droiddal együtt a minap bezártuk, bízva benne, hogy így előkerül a rejtélyes boncnok és mesterember.

P2P Refunds

A múltkor már említettem, hogy a torrentezéssel kapcsolatos jogi vitákat többé-kevésbé nyomon követem. Ezzel kapcsolatban a Comcast most elsütötte az eddigi legnagyobb poént, ami onnan indul, hogy a Comcast a P2P típusú kapcsolatokat korlátozta, tartalom alapján kevesebb sávszélességet biztosított a csomagoknak. Valaki emiatt beperelte őket, és nyert, úgyhogy a Comcast most kárpótlásként pénzt oszt a felhasználóinak, ~$10-$16, ha azok jelzik, hogy ilyen jellegű sérelem érte őket (ergo lassan jöttek a torrentek). Íme a hivatalos értesítő fényképe:

Picit sarkítva a dolgot, elég vicces, hogy Európában - főleg Svédországban - tűzzel űzik a torrentezőket, közben a begyűjtött pénzt itt Amerikában szétosztják a letöltők között. Furcsa egy ország ez, én mondom. Mellesleg te jelentkeznél a pénzvisszatérítésre?

Megjegyzés: ha valaki tudja, hogyan kell egymás mellé tenni a két képet, szóljon!

Rocky Top

Vasárnap reggel szóba elegyedtem egy idősebb síelő párral a hotel étkezőjében. Kellemes társaság voltak és rengeteg tippet adtak, hogy mit érdemes megnézni a környéken -- és azon túl. Vagyis azt a fülest kaptam, hogy nézzem és hallgassam meg a Rocky Top. Sőt, ha alkalmam van rá, kérjem is valamelyik nashville-i bárban. Ez utóbbitól inkább megkímélem magam, helyette megosztom három különböző előadásmódban:

Eredeti


Filmesített


Techno

Montana State Trooper

Pénteken megyek Montanaba, így gondoltam időszerű bevágni az alábbi cikket.

Ígérem igyekszem ilyen szituációba nem kerülni, vagy legalábbis ennyire hülyén nem viselkedni.

Bacon, Mudboots and The Package

Kezemben egy oldal zsírszalonnával, egy pár sötétzöld gumicsizmával és egy vadonatúj PS3-mal épp az apartmanunk lépcsőjén baktattam felfelé hajnali egy táján, amikor a hátam mögött egy gyengéd ázsiai női hang tudtomra adta, hogy egy autó épp tolat. Ebből egy dolgot kell csak leszűrni:

Prankek* márpedig voltak, (elékészülőben) vannak és lesznek.

Kíváncsi vagyok, ez hogy fog elsülni.

*jószándékú szivatások

Update:

NES Power User 2010

A már egy hete elkezdett bejegyzést sehogy sem sikerül befejeznem, de kis hülyeségekre úgy látszik mindig van időm. Most a Nashville Electric Service ehavi számláján találtam egy érdekes kimutatást:

Az ábrán az előző évi és az idei áramfogyasztásom látható. Mit lehet a grafikon alapján mégis levonni? Hogy idén nem tudok spórolni az energiával? Hogy változnak a fogyasztói szokásaim? Vagy csak hogy egy teljesen új fogyasztó vagyok?

Christmas Greeting

Az alábbi karácsonyi üdvözlet szövege nem közvetlenül az én tollamból billentyűzetemből származik, hanem Prof. Levendovszky révén került hozzám. A megfogalmazás mégis annyira korrekt, hogy én is e szavakkal kívánok mindenkinek kellemes ünnepeket:

Dear Significant Person,

Please accept with no obligation, implied or implicit, my best wishes for an environmentally conscious, socially responsible, low stress, non-addictive, gender neutral celebration of the winter solstice holiday, practiced with the most enjoyable traditions of religious persuasion or secular practices of your choice with respect for the religious/secular persuasions and/or traditions of others, or their choice not to practice religious or secular traditions at all.

I also wish you a fiscally successful, personally fulfilling and medically uncomplicated recognition of the onset of the generally accepted calendar year 2010, but not without due respect for the calendars of choice of other cultures whose contributions to society have helped make this country great (not to imply that the US is necessarily greater than any other country) and without regard to the race, creed, color, age, physical ability, religious faith or sexual preference of the wishee.

By accepting this greeting, you are accepting these terms:

This greeting is subject to clarification or withdrawal. It is freely transferable with no alteration to the original greeting. It implies no promise by the wisher to actually implement any of the wishes for her/himself or others and is void where prohibited by law, and is revocable at the sole discretion of the wisher. This wish is warranted to perform as expected within the usual application of good tidings for a period of one year or until the issuance of a subsequent holiday greeting, whichever comes first, and warranty is limited to replacement of this wish or issuance of a new wish at the sole discretion of the wisher.

Yours,

Sanyi

ISIS Desktop Mess

Duh, nincs sok lelkesedésem/erőm bloggolni, úgyhogy csak egy kép az íróasztalomról:

Található rajta jócsomó érdekesség, amivel kapcsolatban lehet kérdéseket feltenni. Ha értelmes a kérdés, összeszorítom a fogam és úgy teszek, mintha nem tennék szívességet egy, a kérdésre írt válasz-bejegyzés elkészítésével.

Busy People

Az elkövetkezendő három hétben ne nagyon várjatok bejegyzéseket: cikkhatáridő van vasárnap és mellette tanulok a perlim vizsgákra, ahogy tudok. Tehát elfolgalt ember vagyok. Ettől teljesen függetlenül tegnap sikerült beszereznem egy második nagyobbfajta monitort, így már 2 x 1600 x 1200 felbontásban folytathatom a készülést. A monitorpároshoz persze kerítenem kellett egy új hátteret. Találtam is egyet, amin hozzám hasonlóan elfoglalt emberek leledzenek. Van köztük jócsomó ismerős arc is, tehát amíg újra nem jelentkezem, próbáljátok beazonosítani őket:

Google Voice Has Arrived

Kissé technikai, de mégis közérdekű bejelentés: megjelent a Google Voice. Ezzel úgy érzem a Google hálójába egyre inkább beleragadok. Az Google Voice számom:

(406) 282-1366

SMS-t lehet küldeni, a jelenlegi "kártyámmal" ingyenesen fogadom őket - mert ez ugye nem triviális az amerikai szolgáltatóknál.

Update: A lényeg úgy tűnik nekem se esett le elsőre. Ha regisztrálsz Google Voicera, akkor ingyen tudsz SMS-t küldeni a rendes számomra és a fentire is. Az account igénylés egyelőre meghívással történik: https://services.google.com/fb/forms/googlevoiceinvite/

Is It Twitter Already?

Twíít, twíííít! Az utolsó két bejegyzésem szövege alig haladta meg a 160 karaktert (ha egyáltalán elérte azt). Lassan én is elgondolkozhatom azon, hogy twitterre, vagy facebook-ra migrálok, ahogy azt A nyugati kolléga is tette.

Linda Lingle - Hawai`i kormányzója

A ma esti történet ott kezdődik, hogy félreolvastam egy e-mailt. Ennek eredményeként ahelyett, hogy Hawai`i governátornénijével találkoztam volna, Lucy Luval sikerült 10 percet csevegnem (twíít!). Na sebaj, ahogy túléltem a mogyoróvajas-műzlis tortillaba csavart banánt úgy a mai napot is általában, és végre a Toastmasters fogalma is kezd letisztulni.

Ez meg egy elcseszett karikatúra, de tényleg elég gyenge

Just Sayin'

Időnként otthon is felhúztam magam a "Csak (úgy) mondom." és "Csak szólok." additív töltelékmondatokon, melyeknek a szúráson és a másik idegesítésén kívül semmi célját nem látom. Erre most kiderül, hogy ez a kifejezés nem is igazi hungarikum:

The Daily Show With Jon Stewart	Mon - Thurs 11p / 10c
CNN's Just Sayin'
www.thedailyshow.com
Daily Show Full Episodes Political Humor Healthcare Protests

Story

Akik voltak A nyugati parti túrán azok tapasztalhatták, hogy Amerikában az emeletek számozása 1-től indul, vagyis ez jelöli a földszintet (vagy valami majdnem véletlenszerű betű). Ez nekem nem új, viszont a házim specifikációját olvasva belebotlottam a story szóba. A szövegkörnyezetből persze azonnal kitaláltam az érdelmét, de nem tudtam, hogy ez csak elírás, vagy valami US különbség megint, ezért felcsaptam a szótárat:

Ide a storey szónál talált link küldött, tehát a storey ugyanazt (is) jelentheti, mint a story. Vagy mégsem teljesen?

Black & White

Anno, még gimi harmadikban volt egy éjszaka, amit LAN-party címszó alatt Krisszel és Geryvel végig Black & White-oztunk. A játék egyszerű volt: istent kellett játszani és minél több hívőt kellett gyűjteni. Az, hogy ezt a játékos hogyan érte el, már rá volt bízva. Válhatott valaki gonosz istenné, vagy jószándékúvá egyaránt, függően attól, hogy gyújtogatta a halandók házati, vagy rendszeresen esőfelhőket teremtett a termőföldek felett - elvégre többféleképpen rá lehetett venni a halandókat az istentiszteletre. Lényeg, hogy a tettek alapján a kis "hobbitoknak" kialakult egy képe az őket körülvevő isten(ek)ről/játékos(ok)ról. Ez volt az egyszerű, és viszonylag direkt módszer.

A játék ott kezdett el komplexebb alakot ölteni, hogy az isteneknek mind volt egy kabalaállata. Ez lehetett egy tigris, vagy egy tehén is. A szerencsétlennel pedig foglalkozni kellett, illetve nevelésben kellett részesíteni. Cserében a tanultak alapján ők is elkezdtek "segédkezni" és maguktól varázsolgattak fát, élelmet és vizet a kis falvakban, avagy nekiálltak terrorizálni a békés lakosságot. Na, de hogyan történt ez a nevelés, tanítás? Nyilván kétféleképpen volt ez lehetséges (illetve a kettőt ötvözve): ha az állatka, tfh. a csodatehén olyat cselekedett, amire érdemes volt rászoktatni, meg lehetett jutalmazni, pl. egy marék szalmával. Míg, ha olyat tett, amit nagyon nem kellett volna, pl. játékból elkezdte enni vagy eltiporni lakosságot, simán fel lehetett pofozni a szerencsétlent. A szép az egészben mégis az volt, hogy egy teljesen átláthatatlan heurisztika volt a nevelés mögött, ami szinte tökéletesen tükrözte a valóságot! Ergo voltak dolgok, amiket az istennek nem lehetett megtanítani a hatalmas szőrcsomóknak, avagy képtelenség volt leszoktatni róluk.

Bár a helyzet nem tűnik elfajultnak, mégis lehet tippelni, hogy ez az egész honnan jutott eszembe.

Megjegyzés: Implicite már megadtam a választ.

Aquashirt

Nashville egyik hátránya, hogy nehéz (európai ember stílusának megfelelő) igényes ruhákat kapni. Ezért határoztam el az éjszaka folyamán, hogy Aquamannel megyek el pólót vásárolni. El is indultunk egy olyan üzletbe, aminek még a nevéről sem hallottam és amiről úgy hírlett nem engednek be akárkit. Picit Turtle-nek éreztem magam, mert gondoltam Vince-el az oldalamon nem lesz gond bejutni. Másrészről Vince azért tűnt hasznosnak, és azért akartam vele menni vásárolni, mert van stílusérzéke. Útközben még Ari felhívott minket, valami kevésbé jó hírrel. A dolgot egy "Fu*k Ari"-val nyugtáztuk, és mentünk tovább a pólók és ingek menyországába. Ami tényleg az is volt. Vettem két iszonyat jó pólót és egy patent inget. Már le is húztuk a kreditkártyát és jüttönk is kifelé a helységből, amikor...

...Farkas megint felvonyított - ezúttal 6:15-kor - amire én felébredtem, a pólók és az ing pedig egy pillanat alatt szertefoszlottak. Ezért most baromira mérges vagyok a kutyára, a vissza akarom kapni a pólókat! Na mindegy, megyek megpróbálok még aludni. Hátha vissza tudok ugrani az Entourage (Törtetők) álmomba. A sorozattal egyébként ismét az 5. szériánál tartok, baromi jó az egész. Ajánlom mindenkinek akár újranézésre is.

Gender Changer

A minap egy érdekes, egyszerű és többé-kevésbé praktikus eszköz került a kezembe a munkahelyen. Az alábbi felirat volt rajta:

Én elsőre jót nevettem a néven. De mi is ez? Lehet tippelgetni. Segítségként annyit, hogy szabadalmaztatva van.

Update: Hary már úgyis "kitalálta", a megoldás:

One Ring Found

Three Rings for the Elven-kings under the sky,
Seven for the Dwarf-lords in their halls of stone,
Nine for Mortal Men doomed to die,

One for the Dark Lord on his dark throne

In the Land of Mordor where the Shadows lie.
One Ring to rule them all, One Ring to find them,
One Ring to bring them all and in the darkness bind them
In the Land of Mordor where the Shadows lie.

Röviden arról van szó, hogy megtaláltam a végzős gyűrűmet. Ha valaki nem tudná miről van szó:

Azt meg nyilván nem teszem hozzá, hogy a helyén volt végig.