Needlewoman Wanted

Jelen bejegyzés elsősorban női olvasóimnak szól. A történet ott kezdődik, hogy hazatérve Magyarországra, igyekeztem tartani magam ahhoz az elméletemhez, miszerint otthon jobb ruhákat lehet kapni, mint itt Nashville környékén mind minőségüket, mind dizájnjukat* illetőleg. Így Betti ajánlásával és Matyi kíséretével a Zarában kötöttem ki, ahol kinéztem két, finom kelméből készült, viszonylag elegáns inget. Felpróbáltam őket, tetszettek, így el is hoztam őket. Egészen Nashville-ig, ahol vasalás közben észrevettem, hogy az egyik gomblyukkal valami nincs rendben. Merthogy az valahogy így néz ki:

Holott mérnöki megítésésem szerint - a többi gomblyukhoz hasonlóan -, az alábbihoz hasonlóan kéne tündökölnie:


Figyelembe véve az Atlanti-óceán szélességi kiterjedtségét, a repülőjegyárakat és az utazási kedvemet, a terméket visszavinni nem szándékozom. Az inget ért sérülést így hagyni nem akarom, mert félő, hogy elmérgesedik (tovább szakad). Ergo a hölgyek szaktanácsát szeretném kérni, hogy mit lehet az ilyennel tenni. Azt tudom, hogy tökéletes már nem lesz a ruhadarab, de mégis sima tűvel nagyjából helyre lehet-e ezt hozni, vagy mindenképp varrógéppel kellene nekiesnem?

Tehát várom a javaslatokat, de addig is varrógép kapcsán egy rövid hír a nagyvilágból:

New Portable Sewing Machine Lets Sweatshop Employees Work On The Go

*valaki ajánljon ehelyett egy igazi magyar szót

New Year's Eve 2009

Dobtam fel képeket picasara az idei szilveszterről. Van köztük egy-két igen hangulatosra sikerült. Hármat ízelítőnek:




Ja, és ígérem, hogy idén kevesebbet ordibálok a képeken. Kissé kellemetlen visszanézni őket.

Extra: aki kideríti, hogy ki a piros felsős csaj az első képen, az kap egy sört tőlem, ha hazaértem.

One (six) Beer at Blackstone

A meló végeztével este 6 körül Manisht nagy nehezen rávettem, hogy menjünk el edzeni. Azt kell mondjam megért. Nem csak, hogy leedzettem mellre, de kellemes vizuális élményben volt részem: igaz csak kevés csaj volt a rec centerben, de az a néhány igen jól nézett ki. Azt hiszem erre mondott hasonlót Gerda, hogy ilyen helyen (is) érdemes ismerkedni, mert vékonyabb a csomagolás és az ember látja, hogy mit kap. Igazat adok, de mégis azt kell mondjam:

Jah! Mintha nekem olyan könnyen menne, vagy ment volna az ismerkedés az elmúlt 24 évben.

Na sebaj. Épp jöttem kifelé a rec centerből, amikor hívtak a kollégák, hogy csatlakozzam hozzájuk egy sörre a Blackstone-ban. Mint kiderült, a sörözés ötlete tőlem származott - meglepő? -, amire így utólag büszke is vagyok. Tehát irány vissza a munkahelyre, lehajítottam az edzőcuccomat, válaszoltam a hülye kaliforniaiaknak és irány a söröző.

A sörözőben fura látvány fogadott: a két kolléga egy hölgy társaságában sörözgetett. A hölgyről később kiderült, hogy román és agysebész. Na paff. A kettő (három) az én fejemben még mindig nehezen fér össze. A kollégákra a konditeremben akadt rá (egy másikban, nem amelyikbe én járok, hanem a staff-ékében). Mellesleg jó arc volt a csaj, egész jól nézett ki, bár európai méretű mellei voltak. Összességében pedig jó volt vele dumálni.

Tihamér ismét bevállalta, hogy állja az egész cehhet, amiért már lövésem nincs mennyivel lógok neki. De számomra nem is ez volt a meglepő, sokkal inkább az, hogy amint gyalog szökdécseltünk át a zebrán, a csaj kiszólt a Bumerből, hogy: Gyalog?! Hangjában nem volt semmi rosszindulat, vagy lenézés, ahogy az enyémben sem, amikor azt válaszoltam, hogy mi még erősen európaiak vagyunk.

Vége.

Misty May & Kerri Walsh

Misty és Kerri arca annyira nem szép. Mondhatnám bármelyükre, hogy elől deszka, de hátul... tehát hátul nem léc, hanem szép.

Továbbá javukra legyen írva, hogy tudnak röpizni. Ja, és az előbb ezzel nyertek is egy aranyat az olümpián.

Azt még nem sikerült eldönteni, hogy a közvetítés érdeme, vagy az ellen iránt érzett minimális ellenszenvessége-e az oka, de azt vettem észre, hogy kezdek a helyieknek szurkolni. Remélem ebből nem lesz rendszer.

College F_ck Fest

Szórólapot vagy személyes meghívást még nem kaptam, azért bízom benne, hogy lesz hasonló esemény a Campus területén. Még jobban remélem, hogy meg is hívnak rá. Hogy miért? Azért mert van hozz jóféle alapanyag. Ha valaki tegnap megkérdezte volna, hogy milyen a felhozatal már akkor azt mondtam volna, hogy 10/4-et dugnék. Ma voltunk frizbeezni a Campus egyik udvarában és ez az arány nálam 10/6-ra emelkedett.

Aztán erről nincs képem, de igazolódni látszik az, amit anno Turtle mondott:

Hotties roll in package.

Tehát nem lesz itt gond, csak el kell vegyülni az itteni diákok között. Zene, illetve koncert is lesz itt. (Nyilván, ha már Nashville a zene városa.) Ma például egy 3 fős rockbandát láttam játszani egy másik belső udvaron felállított színpadon. A zenekar mindhárom tagja nő volt. Nem emosok, csak szimplán jó csajok.

Aztán, hogy ne legyen olyan unalmas ez a bejegyzés, egy a Campuson fellelhető igazi faszagyerekről is felteszek egy képet. Stílusos háttérrel, ahogy azt kell.

Departing from Ferihegy 2B

Ferihegy kettőn volt időm gondolkozni az élet nagy dolgain. Azaz lett volna, de ehelyett nekiálltam megpróbáltam internetezni. A Pannon nevű szolgáltató hatalmas plakáton hirdette szolgáltatását az alább látható módon.

Bekapcsoltam a WiFit a gépen, és... Lényegében a T-mobile SSID-vel rendelkező hálózathoz sokkal hamarabb sikerült kapcsolódni. Igaz IP-t ott se kaptam. Aztán magára hagytam a gépet, hogy beszélgessen Pannonékkal. 3-5 perc csevegés után végül - mindenféle külső segítség nélkül - lezsírozta a gépem a Pannon routerével, hogy legyen net. Ez két okból lett előnyös.

Egyrészt tudtam beszélni néhány szót Répás Geryvel, másrészt megismerkedtem Lillával, az atlétalánnyal.


Lilla egyébként aranyos lány. Sportösztöndíjjal ment ki Atlantába. Ő volt az első jó csaj, akit New Yorkban megpillantottam. (Bár ez lehet, hogy csalásnak minősül. :)) Egyazon szállodában vettünk ki szobát és együtt vacsoráztunk. Aztán hajnalra kilépett az életemből...