Rock Climbing at King's Bluff

Kezdem azt hinni, hogy Tennessee-t valamiért szinte mindig lehet irigyelni. A héten erre igen jó ok volt az időjárás. Pénteken egyszerűen olyan jó idő volt, hogy bűn lett volna az irodámban kockámban tölteni a délután, ezért Lacival valamivel dél előtt behánytuk a cuccosunkat a kocsi csomagtartójába és északra hajtottunk. Meg sem álltunk egészen a Clarksvilletől nem messze, a Cumberland folyó partján fekvő King's Bluffig:

Tennessee nagyobb térképen való megjelenítése

A fenti térkép alapján ez talán nem egy csábító környék, pedig nem rossz, sőt!

Az naptár szerinti ősz persze már ide is elért, de az időjárás ezt igyekezett takargatni. Érkezés után az első pár mászást simán póló nélkül (!) toltuk a 20+ C fokban és a szikrázó napsütésben. Aztán ahogy a nap bújt el, lassan előkerült a póló. Képeket, illetve videót inkább Laciról kellett volna többet készíteni, mert ő az igazi pókember, de helyette csak ez van:

Egészen sok újfajta mászást kipróbáltam, ezúttal nem csak top-rope másztam. Laci legtöbbször az 5.12-es falakat koptatta, míg én lényegesen szerényebbekkel is beértem. Végül mikor már eléggé elfáradtunk, és ránk is sötétedett, jött egy ötlet, hogy másszunk fel a kiindulóhelyre, az egyik falon - az összes felszerelésünkkel együtt. Lacinak persze nyilvánvaló volt, hogy ami a mászás kezdetén, frissen, napsütésben valahogy sikerült, az most fáradtan, sötétben és táskával is simán menni fog. Benne nem is sokat kételkedtem. :)

Így történt hát, hogy előkapartuk a fejlámpákat. Laci ment előre és építette ki a pályát, amíg én alulról biztosítottam. Miután felért a hatalmas hátizsákjával, átszerelt, és engem már, felülről biztosított. Én felfele menet, útközben összeszedtem a karabinereket, közepes mértékkel folyamatosan paráztam és egy megcsúszás alkalmával elvágtam a bal kezemet. Az 5-10 perces pihenőt úgy félúton egy üregben pedig már majdnem ki is hagytam...

Szóval valahogy mégis felértem, és ez nagyon jó érzéssel töltött el. Gyorsan összepakoltunk, csináltunk két közös fotót, aztán tipliztünk Jancsiék lakásavató bulijára.

Eredmény, tanulság és konklúzió: a lábamban lassan már elmúlt, de a hátamban még mindig izomláz van. Mászni nagyon jó dolog, viszont legyen figyelmes, és legyen észnél az ember végig.