Some Things Just Won't Start Easy

Van pár dolog idén, ami korántsem úgy indult, ahogy kellett volna. Az egyik ilyen az autóm, merthogy az sehogy nem akart indulni.

A dolog nem új keletű, még a nagy karácsonyi rohanás idején kezdődött egy szerdai napon. A reggeli hidegben az autó még elsőre indult. Aztán délben, mikor szükségem lett volna rá, a kulcs elfordítására már csak egy halk kattanással reagált. Még csak meg se nyekkent. Viszont életemben először sikerült az összes piros visszajelzőfényt egy időben felgyújtani a műszerfalon!

Gyanakodva arra, hogy a reggeli hidegben az akksi megfázott, először bebikázással (jump start) próbálkoztunk. A válasz a gyújtás raádására azonban továbbra is csak egy halk kattanás volt, semmi erőlködés. Az egyébként is fiatal akkumulátor tehát, mint hibaforrás tehát kizárva.

Szerencsére ez a Honda Accord egy jól dokumentált állat. Az indítórendszer elektronikus kapcsolását, valamint Pétert és egy multimétert előteremtve arra jutottam, hogy a behúzótekercs (starter solenoid) vezérlő lábára (S) a jel megérkezik indításkor, ugyanakkor a kapcsolandó lábak közötti (B és M) feszültség nem változik, vagyis a tekercs nem kapcsol. A tekercset megkerülve az indítómotort azonban még sikerült erőlködésre bírni, így a diagnózis végeredménye: a behúzótekercs hibás.

A behúzótekercs egy kompakt módon összeintegrált eszköz, házi javítása helyett egy új darab rendelése került csak szóba. Azonban decemberben dolgom volt elég az ISIS-ban, jött a hétvégi kocogás, és egyébként is 5 nappal később már utaztam haza karácsonyozni, úgyhogy problémát hidegre tettem, avagy le a mélygarázsba.

A kollégák munkában

A fenti kép alapján úgy tűnhet, hogy nem is én dolgoztam, pedig rásegítés nélkül kormányozni, és (a tolókat) fékezni igenis kemény munka volt.

Ezzel az autószerelős projekt egészen januárig jegelve lett. A visszautam újrafoglalása alatt volt időm böngészni, ekkor akadtam rá az eBayen egy tetszetős darabra. A pótalkatrészt Nashvillebe érkezésem után egy nappal le is szállították. Csinos kis tekercset kaptam, csillogott-villogott előlről, hátulról. Már csak be kellett szerelni.

A szerelés nyilván bontással kezdődött, ugynis egy eldugott lyukból kellett előkaparni az indítómotor egészét. Ehhez pedig el kell távolítani az akksit és a légszűrő csövét. A felfogatócsavarokhoz hozzáférni és azokat meglazítani még ezután se volt triviális, de mintegy bő 1-2 óra verejtékezés után csak kicsaltam.

Az indítómotor helye

A motor, a tekercs és az őket összetartó fémház tehát kikerült, és semmit nem rongáltam meg! Egyelőre. A motor leválasztása ezután már egyszerű és fájdalommentes volt. Nem így a tekercsé.

A tekercset három csavar erősítette a vázhoz. Erősítette. Ezek hárman tényleg jól meg voltak húzva. Ezért 2 perc általános próbálkozás után az impact driverért nyúltam. Ezzel minden gyorsabb és egyszerűbb volt. A csavar fejében kialakított két merőleges vágatot például 4 másodperc alatt alakítottam át miniatűr tálka alakúra. Valahol itt kezdett el bonyolódni az este.

A teljes szétszereléshez és a tekercs lecseréléséhez már igen közel jártam, úgyhogy ennyiben nem hagyhattam a dolgot. Kaptam egy tippet, hogy ezt sima (értsd: nem csillag-) csavarhúzóval még jó eséllyel ki lehet szedni. Vasfűrész elő, és érzéssel vágtam bele egy szélesebb, hosszabb és mélyebb árkot. Nagyon profi lett. Viszont a rendelkezésre álló csavarhúzókkal továbbra se tudtam meglazítani. Ilyenkor egy kis csavarlazító (penetrating oil) még csodákra lehet képes.

Irány az autozone, a legközelebbi. A legputtóbb. Érkezés: 8:04, zárás: 8:00. Sebaj, van nem messze egy másik, és az már nem is a getto közepén van. Kértem egy doboz varázslevet, de közben elmagyaráztam a problémát. Mindeközben meg is világosodtam. Mi is kell ahhoz, hogy egy ilyen csavart kiszedjek? Mondjuk egy 60 cm hosszú csavarhúzó, valamint egy 172 és egy 194 cm magas afro-amerikai. Ezek lehetőleg rendelkezzenek 10-20 év szakmai gyakorlattal és legyenek jófejek és segítőkészek. Hoopsz! Ezek pont megvoltak ebben az üzletben! Időközben előkerült még egy hatalmas kalapács is, de a végeredményre koncentrálva: kiszedték nekem a csavart. Sőt, megmutatták, hogy melyik részeket lenne ildomos zsírral bekenni. Vettem zsírt is, majd irány vissza az ISIS-ba.

A tekercs cseréje innentől már gyerekjáték volt. Az alkatrészcsere szerintem már csak esztétikai okokból kifolyólag is indokolt volt, de ez nyilván másodlagos: tekercs lecserélve, a megfelelő részek bezsírozva, a motor visszacsavarozva. Irány a garázs.

Utolsó simítások visszahelyezés előtt

Mire az indítómotor visszaszerelésére került a sor, már egész komoly rutinra tettem szert. Ugyanakkor az idő is kezdett elszaladni, rohamosan közeledett a másnap, ezért az volt a terv, hogy összerakok mindent, és ha indul hazamegyek a Hondával, ha nem, akkor... egy másik kocsival és diagnózis majd legközelebb. Az összeszerelés viszonylag sikamlósan ment, csavar is csak egyszer esett be valami teljesen lehetetlen helyre. Tehát visszakerült az indítómotor, a légszűrő fedele és csöve, az akksi és az összes vezeték. Beülök a kocsiba, indítok és...

Katt. Majd csend. Bár nyilván nem ez volt a gond, de hátha az akksi merült le. Kerítettünk egy járó motort és megbikáztuk arról. Gyújtást ráad...

Katt. Motorháztető le, szomorú arc fel. Irány haza. A hétvége persze nem volt túl mulatságos autó nélkül.

Aztán szerencsére jött a hétfő. A hétfő, amikor lementünk ránézni az autóra, hogy megnézzük, mégis miért nem?! A hétfő, amikor teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a kontrolvezeték csatlakozóját normálisan rá kéne tenni a tekercs megfelelő kivezetésére. A hétfő, amikor olyan pengén indult ez a '96-os jószág, mint már igen régen...