2009. június 24., szerda

Tennessee Wildlife

A futásról épp az előbb írtam. Egy fontos dolgot viszont elfelejtettem megemlíteni vele kapcsolatban: kiváló alkalom arra, hogy az ember betekintést nyerjen Tennessee élővilágába.

A toplista elején álló élőlények pedig:

  • Madarak. Még nem jöttem rá, pontosan milyen fajták, de van teljesen piros, teljesen kék és ugyancsak teljesen zöld. Baromi szépek.
  • Őzek. Nyugodtak és szelídek. Csak akkor takarodnak le az út közepéről, amikor már 3-4 méteres közelségbe értél. Akkor is csak levánszorognak, és az út széléről (3-4 méterről a szélétől) követik a mozgásodat fejjel. Fura, az otthoniak miért félnek jobban az embertől?
  • Chipmunk mókusok. Amikor először megláttam őket, azt hittem egy Vandy-s bulin viccelték meg a sima mókusokat azáltal, hogy leborotválták a farkát. Aztán kiderült, hogy nem, ezek ilyenek. Ők szerepeltek anno a Rescue Rangersben (Chip és Dale).
  • Szentjáno bogarak. Zöldek, felfele szállnak mintegy 1 méter magasságig, és közben 1-1.5 másodpercre zölden felizzanak. Elsőre olyna, mintha be lennél rúgva, aztán valamennyire hozzá lehet szokni a látványhoz. Szép.
  • Kabóca. Erről a szerencsétlen állatról már régebben írtam. Elcseszett egy teremtmény ez kérem. Hangos, szája nincs, repülni viszont tud. Életciklusa mindössze pár nap, onnan kezdődik, hogy kikel a bábjából és addig tart, amíg éhen nem hal.
Elsősorban most ezek a kedvencek, a növényvilágot sajnos még nem volt alkalmam alaposabban szemrevételezni.

4 megjegyzés:

Ficzere írta...

itthon az őzek valszeg azért félnek, mert elütöd őket :)

bAtu írta...

Tehát itt azért nem félt az őz, mert gyalog voltam?

Matyi írta...

Bizonyára nem brümmögtél :) azért nem fél. Máskor fuss brümmögve, megnézzü úg yis elszalad-e :)

Ficzere írta...

igen, mindenképpen brümmögve kell egyszer futni, hogy kiderüljön a dolog :)