2009. február 17., kedd

The Experince of The American Life

Igen kedves olvasóim, ma este az amerikai lét élményéről fogok írni. Valami hasonlót szándékoztam kanyarítani a címbe is, kérdés persze, hogy mennyire sikerült.

Tény, hogy az ember egy idő után hozzászokik a napi rutinhoz, bárhova is hajítsa a sors. Nem vesz észre olyan dolgokat, amelyek előtt korábban tátott szájjal állt volna, akár percekig is. Én igyekeztem most észrevenni néhányat.

Közlekedés

Minap arra lettem figyelmes, hogy egy ideje én vezetem a kolléga kocsiját. Szerény kinézetű egy autó ez, egy Buick Regal, melyet sokan már ismerhetnek. Ha mást nem, hát Kaliforniából. De nem azért tetszik ez, mert elmondható róla, hogy gallonos motor van benne. Nem is azért, mert 200 LE van benne a Turbocharger bekapcsolása nélkül. A bőrülés és az összes idétlen extra nélkül is boldogan élek. Ami tetszik benne az a motor hangja: elfojtott morajlás, tompa bőgés. Ez minden reggel mosolyt csal az arcomra.

Közben egy találós kérdés (Matyi és Örs nem játszik): miért hívják az itteniek a kéziféket "parking brake"-nek?

Vásárlás

Minap vásároltunk a vasárnapi ebédhez. Vettünk csirkemellet, mert az egészséges és olcsó. Főleg, ha le van értékelve. Fizetésnél nem a rendes pénztárhoz álltunk be, hanem a self-checkout részhez (, ahol maga olvastatja le az ember a vásárolt termékek vonalkódját és így rendszerint nem kell sorbaállni). A termékeket bemutattuk a vonalkódot leolvasó gépnek, azonban annak az akcióról nem volt tudomása, vagyis dupla áron adta a szárnyasokat. Az információs pultnál ezért elnézést kértek tőlünk, majd a különbözetet azonnal a kezünkbe nyomták. Azaz annál valamivel többet, de nem úgy tűnt, mintha ez véletlenül történt volna. Sebaj, én rendezve éreztem az ügyet.

Vasárnap már nekiálltam összegyűjteni a fontosabb dolgokat a guatemalai útra. Többek között vettem egy fejre szerelhető bányászlámpát. Az ellenértéke $4.68 volt. LED-es, és két darab laposelemmel működik. Gondoltam megnézem, mennyi lesz majd az elemcsere. Két pár ugyanilyen típusú (C2023) tartós elem ára $4.45. Csak én érzem úgy, hogy ez (közel) egyszerhasználatos zseblámpa? Az úthoz egyébként rendeltem útikönyvet is, persze Amazonról. És persze kiderült, hogy a Vandy-n pont a héten lesz egy 1 órás dokumentumfilm és előadás Guatemala kultúrájáról. ZH után közvetlenül.

Csomagolástechnika

Az amerikai termékekkel kapcsolatban van egy elméletem. Ha valamilyen csomagolást 20 másodperc alatt nem tudtál kibontani, vagy úgy érzed több erő kell hozzá, mint ami egy 2 hónapos szöcskének van, akkor valamit rosszul csinálsz. Próbáld máshogy. (Én legutóbb az egyik edény tetejét próbáltam lerángatni, mígnem rájöttem, hogy csavarni kéne.)

Update: Ha még valaki követi ennek a bejegyzésnek az életútját, a kézifékes kérdés "megfejtése" igazából annyi, hogy ezt nem mindig kézzel húzod be. Például itt a Buick megoldása, amit taposni kell:
Parking brake

10 megjegyzés:

Ficzere írta...

mert az automata váltó nem enged hátragurulni emelkedőn sem, így csak parkolásnál kell behúzni a kéziféket, mert a váltót akkor üresbe rakod, nem?

bAtu írta...

Nem.

Ficzere írta...

akkor szabad a gazda

bAtu írta...

Estére megpróbálok vmi értelmes választ adni, hátha addigra sikerül.

Örs írta...

üresbe? Peti te is vezettél it kocsit
Segitségként megsugom, hogy a parking brake-et emergency brake-nek is nevezik(a kressz vizsgán pl) és kb sehol nem használják San Francisco utcáit kivéve:)

bAtu írta...

Valami triviális választ várok.

Ficzere írta...

N az üres, nem?
egyébként vezettem

Örs írta...

üresnek üres, de parkoláshoz miért tennéd üresbe

Hary írta...

Speciel én sem tudom a választ pedig vezettem már ezt azt. Hozzátéve hogy parkolásnál sebességben hagyom, ahogyan azt illik. Kéziféket maximum akkor használok ha havon/jégen akarok parkolni...

Zoli írta...

Parking brake, mert parkoláskor kell behúzni, vagy éppen azzal kell befarolni a parkoló helyre.