Paperwork and Sports

Holnap korán kelek, úgyhogy csak két röpke gondolat.

Idei év januártól átvettem a lakás adminisztratív ügyeinek intézését, úgy mint a lakbérét, a vízét, az villanyét, az internetét és a biztosításét. Mindenből a paperless/eBill (otthon talán Zöldnek nevezett) opciót választottam, mert a postai levelezés körülményes, a netes ügyintézés pedig több, mint kézenfekvő nekem. Az átírások nem voltak zökkenőmentesek, de a tranziens már erősen lezajlóban van. Főleg a lakbérrel és a Comcasttel (internet szolgáltató) szívtam a legtöbbet. Előbbiről majd lesz egy külön bejegyzés is, útóbbi pedig... Szombaton volt velük egy 2 órás marathoni beszélgetésem, mert az első két ügyintéző kissé félrevezetett. Történt ugyanis, hogy nem a megrendeléskor rögzített akciós árat számlázták ki, hanem a "simát". Az pedig nem olcsó. Számszerűleg $58 lenne havonta egy ca. 8 Mbit/s kábeles internet hozzáférésért. Na, de kis böngészéssel, néhány kuponnal ezen lehet olcsítani. Ahogy most megrendeltem az internetet, $19.99-et fizetünk havonta. Volt egy kötelező beszerelési díj $50-ért, de (main-in-rebate után) ingyen van a modem és az n-draft WiFi router is. Sőt, még lehet, hogy további $75-t is visszakapok, de ez már nem biztos. Ha igen, akkor $95-ből kijön a fél éves internet ajándék modemmel és routerrel. Ez pedig már egészen elfogadható.

A másik gondolat a sport. Újévi fogadalmat nem tettem, de sima fogadalmat ugye bármikor lehet. Mivel otthon mindenki megszólt, hogy mennyire le vagyok fogyva, elhatároztam, hogy év végére legalább 80 kg leszek. Amióta visszajöttem Nashvillebe, heti 4 alkalommal megyek konditerembe - hála az új munkatársamnak. Ennek köszönhetően a kajálással sincs gond, mert folyamatosan éhes vagyok, úgyhogy a kitűzött cél nem is olyan vészes. Emelett, voltam már futni, fallabdázni és falmászni is, sőt úgy néz ki lassan a bírkózás alapjait is lassan elsajáítom. A bírkózás egy tróger sport, 2 perc alatt teljesen elfárad az ember. A futás során ismét megfájdult a térdem, ami miatt a talán elöregedett futócipőmet okolom. Arra, hogy kiderítsem tényleg ezzel van-e gond, két ötletem is van: vagy rekortánon futok vele az aszfalt helyett, vagy veszek egy pár új futócipőt. Mindenesetre az előbbivel kezdek. Fallabdázni Manish-sal és Daniellel voltam, és bár ez egyáltalán nem terhelte a térdemet (?), Daniel jól elvert. Ez egyfajta búcsújáték volt, mert Manish azóta itt hagyott minket, hogy életét Kaliforniában folytassa a menyasszonyával és a Qualcommal. A falmászás is baromi jó volt tegnap, bár az alkarom még mindig erősen be van durranva, a csuklómat meg folyamatosan Neutrogena pakolás alatt tartom. Röviden összefoglalva, ezeket nagyon hiányoztak otthon, mert bár a hólapátolást és a favágást is élveztem, ezeket a sporttevékenységeket nem pótolták.