Guatemala Trip Day #8

2009. Március 5.

Ezen a napon megint csak korán keltünk, ami azzal az előnnyel járt, hogy a canyon del sumideroi túrára elsőként és egyedül érkeztünk. Elsőként azért volt jó odaérni, mert így a csónakból láttuk ébredni a folyó élővilágát, elsősorban a madarakat és a korkodilokat. Mind a madarakból, mind a krokodilokból elég széles méretválaszték volt. Az alább látható hüllő mintegy 30-40 cm hosszú lehetett.

A csónakázós túrához természetesen kaptunk idegenvezetést is, spanyolul. Lévén, hogy a túravezetőnk ezúttal nem jött velünk, senki nem volt a csapatunkból, aki beszélte volna ezt a nyelvet. Így aztán azt sem sikerült elmagyarázni, hogy egy szót nem értünk abból, amit a mexikói srác mond nekünk. Igaz, ez a kisebb fajta nyelvi akadály Joe-t nem akadályozta meg abban, hogy fordítson nekünk. Így többek között fény derült arra, hogy ezek az élőlények a folyó mellett élnek és jobbára vizet isznak. Ugyancsak sikerült kiszűrni azt az információt, hogy a kanyon, ami mellett elhaladunk, Chiapas logója. (Ehhez a túravezetőnek fel kellett mutatnia egy, a logót tartalmazó nyomtatványt.)

A csónakázás után visszatértünk a szállásra, majd ismét szedtük a sátorfánkat, hogy az újabb mexikói úticél, Palenque felé vegyük az irányt. A palenquei romok meglátogatása már másnapra maradt, estére már csak egy vacsorára volt erő és idő, a szokásos mártogatós tacos-szal és...

...igazi mexikói tequilával. A tequila legfontosabb paramétere az volt, hogy iszonyat finom volt (a lime is alig kellett hozzá). A második legfontosabb, hogy az akkor quetzal árfolyamot átszámolva 500 HUF alatt volt egy feles, amely feles közel 1 dl volt.