Bejegyzések
Először is nem jó így utólag megírni a 3 nappal korábban történteket. Az ember már jóval halványabban emlékszik rájuk. Valamivel azért elkezdem, valami egyszerűvel, puritánnal.
A Nashville-i repülőtér első ránézésre sokkal tisztábbnak tűnt, mint a JFK Delta terminálja. Aztán második ránézésre, majd a harmadikra is. Végül azt vettem észre, hogy tényleg tisztább. El is mentem gyorsan a toalettre, ahol a következő felirat fogadott:
Ez nyilván vicces volt. No meg az is, hogy a mellékhelység területén kellemes zene szólt. Volt toalettpapír, sőt! Sőt! Komplett, az ülőkére tervezett puha zsírpapír is. Ezt már nevezem!
Nem sokkal azután, hogy elvégeztem a dolgomat, megérkezett a Nashville-i befogadóm is, Tihamér. Volt VIK-es arc, jófej. Érkezésem óta kb. teljes ellátásban részesít. Ad szállást, ételt, italt és hozza-viszi a seggemet. Mellesleg munkatárs is az ISIS-ben, de nem egy projekten vagyunk. Nashville-hez visszatérve, Tihamérben is az a fura, mint úgy általában mindenkiben. Gennyesen segítőkész és kedves. Ehhez a hozzáálláshoz még a mai napig nem sikerült hozzászoknom, pedig minden hivatalban ezt tapasztalom. Ma mondjuk a bankban (Bank of America) azzal fogadtak, hogy előreláthatólag akár 15 percbe is telhet, amíg sorra kerülök, ezért ha időm nem engedi a várakozást, szívesen adnak nekem időpontot.
A legnagyobb benyomást persze a helyi közlekedés tette rám. A pofátlanul széles utak, az érdekes felfestések, az udvarias, de szerencsétlen és lelassult vezetési stílus, a millió pickup... Ez a Nashville Transportation téma külön posztot érdemel!
A Nashville-i repülőtér első ránézésre sokkal tisztábbnak tűnt, mint a JFK Delta terminálja. Aztán második ránézésre, majd a harmadikra is. Végül azt vettem észre, hogy tényleg tisztább. El is mentem gyorsan a toalettre, ahol a következő felirat fogadott:
For good health
wash hands.
Ez nyilván vicces volt. No meg az is, hogy a mellékhelység területén kellemes zene szólt. Volt toalettpapír, sőt! Sőt! Komplett, az ülőkére tervezett puha zsírpapír is. Ezt már nevezem!
Nem sokkal azután, hogy elvégeztem a dolgomat, megérkezett a Nashville-i befogadóm is, Tihamér. Volt VIK-es arc, jófej. Érkezésem óta kb. teljes ellátásban részesít. Ad szállást, ételt, italt és hozza-viszi a seggemet. Mellesleg munkatárs is az ISIS-ben, de nem egy projekten vagyunk. Nashville-hez visszatérve, Tihamérben is az a fura, mint úgy általában mindenkiben. Gennyesen segítőkész és kedves. Ehhez a hozzáálláshoz még a mai napig nem sikerült hozzászoknom, pedig minden hivatalban ezt tapasztalom. Ma mondjuk a bankban (Bank of America) azzal fogadtak, hogy előreláthatólag akár 15 percbe is telhet, amíg sorra kerülök, ezért ha időm nem engedi a várakozást, szívesen adnak nekem időpontot.
A legnagyobb benyomást persze a helyi közlekedés tette rám. A pofátlanul széles utak, az érdekes felfestések, az udvarias, de szerencsétlen és lelassult vezetési stílus, a millió pickup... Ez a Nashville Transportation téma külön posztot érdemel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése