QoS

Ma reggel voltam a helyi KRESZ vizsgán. Azaz lettem volna, ha a kurva bürokrácia keresztbe nem tesz nekem.

Felkészülve érkeztem, minden papírom megvolt, szinte mindent tudtam igazolni: hogy ki vagyok, honnan jöttem, jogosan vagyok az államokban, csak egy dolgot nem... Ez pedig az, hogy itt vagyok Tennessee államban. Hiába kértem igazolást a bankból, és vittem a - korábbi lakcímemre küldött, az SSN-t tartalmazó - két hetes borítékot. Még egy további bizonyíték kellett (volna) nekik, arról hogy én itt élek. Bizonyítéknak elsősorban nevemre címzett borítékot fogadnak el. Márpedig ezt valahogy bizonyítani kéne, mert én holnap menni akarok vezetni, a gyakorlati vizsgának pedig előfeltétele a sikeres írásbeli- és a látásteszt.

A délelőtt további része tehát ennek megfelelően zajlott. Miután nem sikerült megszerezni a jogsit, beszálltunk a kocsiba Robival - akit hasonló indokkal zavartak el a vezetés helyszínéről - és irány a Vanderbilt HR részlegére, ahol az adóügyeket, munkavállalást, stb. intézik. A HR-esek iszonyatosan kedvesek voltak, és miután sikerült eltáncolni, hogy mit is szeretnénk, írtak egy nyilatkozatot, hogy mi márpedig itt dolgozunk és itt is élünk. Juhéjj, irány a bank!

Amerkia Bankjától egy - a korábbinál hivatalosabb - nyilatkozatot akartunk kérni, de kideürlt, hogy bár pecsétet tudnak adni egy kinyomtatott nyilatkozatra, amin szerepel a címünk, de aláírni nincs jogosultságuk. Rendeltünk tehát egy csomag - ingyenes - csekkfüzetet, annak tudatában, hogy minimális esélye (~0.0%) van, hogy ebből holnapra használható dokument lesz. A kiszolgálásra itt sem igazán lehetett panasz, az ügyintéző kedves volt és úgy gondolom mindent megtett az ügy érdekében.

Ezután muszály volt a munkahely felé gurulnunk. Kristy, a titkárnőnk az itt megszokott segítőkészséggel fogadott. Vízjegyes Vanderbilt papír, tömören és lényegretörően megfogalmazott szöveg: náluk dolgozunk már egy hónapja és itt élünk (cím mellékelve). A lapot az ISIS főfelelőse Michele írta alá. Hozzátette, hogy ha nem fogadnák el, szóljunk és ők is küldenek valamit azonnal a címünkre. Igazából mindenki tudta, hogy a közlekedésügyiek mennyire rugalmatlanok...

Tehát sikerült beszerezni sokféle igazolást, az itteni címemről. Azonban azt, hogy tényleg hivatalos levelet kapjak a címemre (amit biztosan elfogadnak), azt nem olyan egyszerű elintézni. Vagy mégis?

A probléma megoldása elég implicit módon történt. Talán legjobb az elején kezdeni, ami valljuk be nincs is olyan messze. Múlt hét csütörtökön on-line kitöltöttem az kreditkártyaigénylőlapot a American Expressnél. Még aznap késő délután hívtak, hogy pár információt egyeztetni kéne a Bank of Americaval, ahol a checking számlám van. Rövid hármas konferenciabeszélgetés, a címem tisztázása - ahh, megint! - és ennyi. Ma hazaérek és mi vár a küszöbön? UPS boríték, Extremly Urgent felirattal.

Uppsz!

Egyetlen egyszerű boríték volt benne. Először azt hittem, hogy a Bank of America volt ennyire jópofa, hogy már ki is küldte az új csekkeket. De nem, az Student Blue (Blue for Student) kreditkártyám érkezett meg expressz módon, a legjobbkor.

Diákkék

A kártya nagyjából úgy néz ki, mint ami a képen van. Leszámítva azt, hogy az én nevem szerepel rajta és ,hogy a csík alatti rész átlátszó. Normálisan látszik a kártya belsejében tespedő nyomtatott áramkör, mintha csak tudták volna, hogy egy villamosmérnöknek lesz. :D A chip ugyanakkor sokkal kisebb az enyémen.

A kártyának egyébként nincs használati díja, $1000 havi limitem van és már be is állítottam az összes alarmot, hogy el ne felejtsem törleszteni. Mert akkor ugye jönnek a kamatok, büntik.

Eddig úgy tudtam, hogy az államokban nehéz kreditkártyához jutni. Nekem ez ment eddig a leggyorsabban és leggördülékenyebben.

Történelmi pillanat ez kérem, indul a credit-history!

Egy találós kérdés a végére: mit jelent a Cash Advance Limit fogalom?